Rejtélyes dolgokat állított Putyin embere arról, hogy a háttérből kik mozgathatják a béketárgyalások szálait

Pontos nevek nem hangzottak el, csak célzások.

Bármi áron megbüntetnék Oroszországot.
Nem jelent energiabiztonsági kockázatot Magyarországra és Szlovákára nézve az orosz üzemanyagtól való függetlenedés, ezért mindkét országtól elvárható, hogy eleget tegyen az uniós elvárásnak – írta meg a Politico a Központ az Energia és a Tiszta Levegő Kutatásáért (CREA) friss kutatására hivatkozva. A lap szerint mindkét „oroszbarát” ország számára rengeteg egyéb alternatíva lenne, igaz azzal anyagilag nem járnának olyan jól, de ez a brüsszeli lap hozzáállása alapján ez nem is szempont.
Kiemelték: a cél Oroszország megbüntetése.
A tanulmány azt is leírja, hogyan tudna Szlovákia és Magyarország alternatív, nem orosz energiaforráshoz jutni. Egyrészt mindkét ország importálhatna szerintük nem orosz olajat Horvátországból az Adria-vezetéken keresztül, illetve kiemelik, a MOL képes a máshonnan behozott nyersolaj finomítására. Továbbá „a közép-európai piacon bőséges mennyiségű földgáz áll rendelkezésre olyan országokból, mint az Egyesült Államok és Katar”.
A cikk azt is kifogásolja, hogy mind a magyar, mind a szlovák állam, valamint a MOL vállalat is anyagi hasznot szerzett az oroszokkal való üzletelésből. A MOL működési bevétele 34 százalékkal nőtt, a magyar állam pedig
több mint 500 millió dollárt fordított az orosz olajáramlásokból származó profitadókból a hazai költségvetési hiányok betömésére”.
A Politico emlékeztet, hogy Magyarország és Szlovákia azért importálhat még mindig orosz olajat, mert 2022-ben mentességet kaptak a szankciók alól, hogy legyen idejük alternatív energiaforrások felé fordulni.
„Budapest és Pozsony azonban ehelyett az orosz üzemanyaghoz való folyamatos hozzáférésért lobbizott, miközben kiskapukon keresztül százmilliókat keresett” – írják. A kérdés azért került most ismét terítékre, mert Brüsszel az orosz energiakapcsolatok teljes megszakítását tervezi, Magyarország é Szlovákia azonban tiltakozik ez ellen, mert
veszélybe kerülne az országok energiaellátása, és a fogyasztói ár is megnövekedne a lakosság számára.
Szerdán a két ország közös nyilatkozatban fejezte ki „komoly aggodalmát” a javaslatokkal kapcsolatban, logisztikai akadályokra hivatkozva és „magasabb és ingadozóbb energiaárakra” figyelmeztetve.
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP